SPIRITUAL

Evanjellu Mateus 1: 1-17             Umanu hotu nudr ema moris, mai hosi hun ida. Lia fuan portugés dehan geanologia, ramo (tetun: jeanolojia, sanak). Hosi jeanolojia né mak bele buka tuir ema ida nia hun, nia mai hosi nebe. Iha buka tuir né mak ema koñese ema ida nia lisan no nia bei-ala sira. Nudar ema lolos, Jezus mos iha hun no lisan ida, nebe hakerek ho diak iha Bíblia no provas ona ho estudu sientífiku oioin iha istória.             Iha inísiu kedas, Evanjellu Mateus hatur Jezus nia jeanolojia iha lisan Judeu nian. Jezus nudar Abraun no David nia oan, inklui kontinuasaun hosi David nia jerasaun hafoin soe ba rai ezíliu iha tinan 587 AC. Naran sira iha jeanolojia, Abraun to Abihud deskobre iha Testamenu Da’uluk nebe hakerek ona. Naran sira né klasifika ba grupu tolu, nebe kada ida fahe ba naran sanolu resin hat. Israel nia istória buka tuir hosi Abraun ho nia k...

Wainhira ita besik no hadomi Bíblia diak liu, tentasaun mos hahú boot, tanba demóniu la gosta sa mak ita boot halo.             Wain-hira ita le'e hela Bíblia, ita presiza iha koñesimentu uitoan ka barak kona-ba istória mundiál, atu ita la ses hosi Bíblia nia konteistu no perspetivu. Irak tempu agora, uluk    hanaran Babilónia no Asíria, reinu ne’ebé uluk forte tebetebes. Nune’e mos, Iran modernu agora, uluk hanaran reinu Pérsia. Ema Gregu no Romanu mai ikus, tanba ne’e la temi to’o tama ona ba Testamentu Da’rua (Novo Testamento) nia rohan. Alein ne’e, povu Ejiptu eziste tiha   ona dezde 3400 AC, maizumenus sékulu sanolu-resin ne'en antes Abraun nia tempu.             Nasaun ka rai sira ne’ebé temi iha Bíblia laran la’os nu'udar notas istória mamuk. Iha tempu modernu, akontesimentu mundiál sira hanesan: funu, akordu entre nasaun sira, inisiativa kona-ba d...

Ema sarani Kristaun fiar katak intervensaun Divinu iha teistu lulik ne’e ninia laran nudar teistu ne’e be produz hosi inspirasaun no konseillu hosi Maromak rasik.             Iha inísu ema ida hakerek rasik ninia livru. Maski nune’e ita hatene katak Bíblia la’os kontein livru ida deit. Maibé halibur bíblia barak iha laran, ho eskritór barak ne’e be ema sarani sira fiar katak eskritór sira ne’e Maromk mak diriji sira ida-ida nodi hakerek sa mak Maromak hakarak.   Ita bele dehan mos katak eskritór prinsipál mak Maromak, maibé hakerek iha surat leten Nia uza ita ema, hanesan eskritór sira ida-ida iha kada Bíblia. Teologu Sagrada Eskritura nian koko peskiza atu hatene Maromak fó liberdadi hanoin no porsentu hira ba eskritór santu sira ne’e nodi hili liafuan no konseitu hotu, alein mantein ekilíbriu atu fiel nafatin ba revelasaun hosi Espíritu Santu.             Ema sara...

Livru Santu   fó resposta ba pergunta sira kona-ba se mak responsabiliza no tanbasá. No livru sira kona-ba siénsia, hanesan livru kímiku, sei isplika kona-ba sa no oinsá.             Xavi atu bele kumprinde Bíblia ho diak liu mak ne’e, ho hatene sa mak autor ka hakerek nain hakarak hatete. Grupu sarani kristaun balu kaer metin katak Bíblia hakerek no inspiradu hosi Maromak, maski nune’e sira mos simu katak Maromak uza ema hakerek nain sira ne’e be hanaran “hakerek nain santu sira”, hodi organiza ka kompila Bíblia hanesan ohin loron ita hatene. Se ema ida dehan Mateus hakerek nia Evanjellu, la signifika ita nega nia hakerek la’os Maromak mak inspira. Bíblia ema grupu ida mak hakerek, maibé kbiit intelijénti ida mak inspira sira no fonte Divinu ida no buat ne’e naton ona ba ema ne’e be iha neon no fiar ba livru lulik ne’e.             Bíblia nia jéneru literatura iha ...