NAI JEZUS NIA JEANOLOJIA

Evanjellu Mateus 1: 1-17

            Umanu hotu nudr ema moris, mai hosi hun ida. Lia fuan portugés dehan geanologia, ramo (tetun: jeanolojia, sanak). Hosi jeanolojia né mak bele buka tuir ema ida nia hun, nia mai hosi nebe. Iha buka tuir né mak ema koñese ema ida nia lisan no nia bei-ala sira. Nudar ema lolos, Jezus mos iha hun no lisan ida, nebe hakerek ho diak iha Bíblia no provas ona ho estudu sientífiku oioin iha istória.

            Iha inísiu kedas, Evanjellu Mateus hatur Jezus nia jeanolojia iha lisan Judeu nian. Jezus nudar Abraun no David nia oan, inklui kontinuasaun hosi David nia jerasaun hafoin soe ba rai ezíliu iha tinan 587 AC. Naran sira iha jeanolojia, Abraun to Abihud deskobre iha Testamenu Da’uluk nebe hakerek ona. Naran sira né klasifika ba grupu tolu, nebe kada ida fahe ba naran sanolu resin hat. Israel nia istória buka tuir hosi Abraun ho nia kulminasaun iha Liurai David nia tempu no iha tempu susar wainhira kolonialista sira iha tempu nebá soe povu né ba rai Babilónia, to hetan realizasaun lolos ba povu né ninia identidadi iha Jezus Mesias nia tempu. Kona ba jeanolojia né, Lukas fali kaer liu ba Jezus nia universalidadi tanba né nia konta Jezus nia jeanolojia hahu kedas hosi Juzé nia liña jerasaun nian to ba Adaun (hr. Lukas 3:23-28). Maibe Mateus hatur Jezus hosi Nazaré né ninia jeanolojia iha povu Israel nia eransa nudar povu nebe Maromak hili.

            Iha fluksu literária hosi jeanolojia né, ita hetan mos feto nain-hat nia naran nebe laos buat bai-bain iha Judeu sira nia tradisaun, maibe deskobre mos katak sira nain 4 nia naran la dun morin iha Testamentu da’uluk. Ida mak Tamar, nebe halo-an tiha hanesan feto puta no hetan oan hosi Judá, nia banin mane (hr. Jénzis 38). Rakab nudar feto puta ida hosi Jériko, nia moris hetan salva tanba konspirasaun ho Jezua ninia espiaun (hr. Jézua 2: 6). Tradisaun nebe temi nia nudar Boaz nia inan bele hetan deit iha Evanjellu Mateus. Rut nudar feto Moab nebe tama ba Israel liu hosi nia laen nia família (hr. iha Livru Rut). Bathsheba, Úria nia fen, ho maneira nebe foer, iha funu ida Liurai David haruka oho tiha Úria, no nia foti fali Bathsheba hanesan nia fen (hr. Livru 2 Samuel 11).

            Feto hat nebe mosu iha Mesías ninia jeanolojia afinal kontribui mos ba preparasaun Jezus ninia moris (hr. vv. 18-25). Buat nebe laos bai-bain né, Bíblia atu hatudu katak Jezus nia moris harahun tiha padraun tradisional né. Tanba né, iha Evanjellu Mateus 2: 1-14, iha dalan rua atu hatudu Jezus ninia relasaun ho figura boot sira iha Testamentu Da’uluk nian,  nebe hodi hanaran mos Jezus nudar Abraun no David nia oan. Situasaun únika ida né nudar preparasaun ba Jezus nia moris nebe mos úniku hanesan iha Kapítulu sira nebe sei koalia tuir mai...Kontínua.

(Gcb)